Lakner Zsuzsa: Tizenegy halak

A szerző bevezetője

Egy ideje fontos állataim lettek a halak. Éreztem, már nem vehetem semmibe a dolgot, bele kell fognom egy sorozatba. Mindenképp ki kellett velük lépnem a síkból, de nem tudtam, hogyan.

Szükségem volt rá, hogy sok munkát öljek bele, legyen egy viszonylag hosszadalmasabb meditatív tevékenység, de ne gipszelés vagy agyagozás, mert azok mindent összegányolnak, és helyem sincs hozzájuk.

Aztán elmentünk meglátogatni Vassékat Hernádkakon, s akkor Tibor megmutatta a mail art alkotóházban, hogyan csinálják a „gönciek”, Repászki Ferenc és Repászki Béla azokat a különleges kis emberfigurákat, amiket a mail art biennálén megcsodáltam tőlük. Amikor megtudtam, hogy használt, kiszárított teafiltereket ragasztgatnak a formára vágott kartonokra, majd gumicérnával körbetekerik és festékbe mártják őket, kigyúlt a fény.

Aztán már csak Tibort kellett megkörnyékezni, hogy írjon hozzájuk egy pajkos bevezetőt. Hát így kerültek be a tizenegy halak a Bibinke univerzumba.


Elhangzott a fesztiválon, felolvasta a szerző. Az installálásról, a megnyitóról és a mogyoróbokorról lelógó kiállításról a fotókat Kovács Zoltán, Elek Dániel és Lakner Zsuzsa készítette.



:: Vass Tibor megnyitóverse :: Reprodukciók