Gábos József: Felvidéki játékok

Régóta csodálom Chirico tereit. Az egyetlen olyan festő, akinek több képét is lemásoltam. Döbbenetes, hogy milyen szimpla eszközökkel milyen mély érzelmi húrokat képes megpendíteni.

Idén nyáron a Felvidéken jártam a családommal. Tíz nap nem túl hosszú idő, mégis fontos élmény. Meglehetősen nyomasztó nyaralás, de volt benne valami izgatóan furcsa, mint a Warhol múzeum Medzilaborce-ben, a pravoszláv templom mellett, a semmi közepén.

Az egész Felvidék olyan hely, ahol annyi minden a mi múltunk, de mégsem a mi jelenünk. Krúdy és Mikszáth, meg a szlovák nyelvű idegenvezetés a késmárki múzeumban, amiből én nem értek egy szót sem, de a kiállított dokumentumokat meg ők nem értik, mert magyarul vannak írva.

Az úton több száz fotót készítettem, ezekből válogattam az itt következő fotómontázsok kiinduló képeit. A helyek, ahol a felhasznált fotók készültek: Lubló, Lőcse, Bártfa, Késmárk, Csorba-tó, Lomnici csúcs.

A játékok már nem mind az én fotóim, felhasználtam készen talált képeket is, amivel gondolom nem sértek szerzői jogokat, hiszen ez a mappa kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Azt már csak remélni tudom, hogy átjön a képeken valami abból a furcsa hangulatból.

(A Felvidéki játékok című, 50 példányos mappa szerzői előszava; készült Budapesten, 2002 decemberében.)



A sorozat képei egy spárgás-csipeszes-téglás installáció keretében, A4-es méretben voltak láthatóak a fesztiválon.