Az első járványhullám óta szinte mindig saját sütésű kenyeret eszünk. Rájöttünk, így jobban tudjuk szabályozni, hogy csak annyi kenyér legyen, ami el is fogy, ne kelljen kidobni. És persze a saját az nagyon finom és mindig friss. Korábban nem fotóztuk őket, de a pár napja készült napraforgómagos, teljes kiőrlésű kenyérről van egy kép. A kalácsokat, kifliket, bucikat a kislány unokákkal készítettük.
Fotók: Szénay Márta
A fenti képes beszámoló a Kenyérsütés című Házi feladat-projektre érkezett, amelynek felhívása így hangzott: „A tavaszi karanténidőszak emblematikus tevékenysége az otthoni kenyérsütés volt (zsemlét, cipót, kiflit is beleértve). Ha túl vagy rajta, s lefényképezted, kérjük a fotóját; akár többet, ha többször is megtörtént. Ha még nem került sorra, örülnénk, ha belevágnál még a fesztivál előtt, s küldenél fotót a végeredményről. Ha tartozik hozzá történet, azt is örömmel várjuk.”