Szénay Márta – Gábor R. István: Négykezesek

Kurtág Görgy zeneszerző és felesége, Kurtág Márta zongoraművész szerettek otthon és néha koncerteken is négykezeseket játszani. Kurtág György eredendően erre a családi használatra írta át különböző zeneszerzők műveit zongora-négykezesre. Ezek közé a művek közé tartoznak a Bach-átiratok, amelyek nagy része orgonakorál-átirat.

A korál eredendően templomi ének, ami a reformáció során különös jelentőséget nyert. Luther Márton maga is sokat tett azért, hogy összeálljon egy olyan, a korábbi latinnal szemben német nyelvű evangélikus énekeskönyv, amit nemcsak a kórus, hanem a hívek is használnak, hogy minél jobban bekapcsolódhassanak a liturgiába.

Ezeket az egyházi népénekeket, általában a kántor zenei tehetségétől függően, egyszerűbb vagy bonyolultabb orgonajáték kísérte. Az evangélikus énekeskönyvbe egyre több ének került be, és az orgona mint hangszer fejlődésével, szerepének és népszerűségének növekedésévvel, az énekekhez korálelőjátékok, korálfeldolgozások, vagy az eredeti dallamtól merészebben elszakadó korálfantáziák születtek immár nem csupán alkalmi improvizációként, hanem lejegyzésre került zeneművekként. J. S. Bach zenéjében, aki műveit nagyrészt templomi használatra komponálta, a korálok központi szerepet kaptak. Már nemcsak orgonadarabként jelentek meg, hanem négyszólamú kórusműként jelenítettek meg fontos mondanivalót a vasárnapi istentiszteletekre komponált, több száz kantátában és a főbb ünnepekre írt nagyszabású művekben, mint például a János- és Máté-passió, a Karácsonyi oratóriumok és a h-moll mise.

A 24. Arnolfini (Négyzet) Fesztiválon két Bach-orgonakorál zongoraátiratát játszottuk el. Bachnál a kötött egyházi dallamra írt orgonakompozíciókban felhangzik az eredeti népének dallam, amelyet a templomba járó hallgatóság ismer, tudja a dallamhoz kapcsolódó, sokszor valamely zsoltárból származó szöveget, tehát már a dallamot meghallva világos számára a mondanivaló. Aki jól ismeri ezeket az énekeket, nyilván más füllel és érzülettel hallgatja e zenedarabokat, mint aki előzetes ismeretek nélkül találkozik a művekkel, ezért kis füzetben mellékeltünk a fesztivál hallgatósága részére egy kis segítséget.


Alle Menschen müssen sterben (J. S. Bach, BW643)

Eredeti német szöveg

Alle Menschen müssen sterben,
alles Fleisch vergeht wie Heu:
was da lebet, muß verderben,
soll es anders werden neu.
Dieser Leib der muß verwesen,
wenn er anders soll genesen
der so großen Herrlichkeit,
die den Frommen ist bereit.

Magyar nyersfordítás

Minden embernek meg kell halnia,
minden élő elpusztul, mint a széna:
Ami él, annak el kell pusztulnia,
ha újjá akar születni.
Ennek a testnek el kell bomlania
hogy feltámadjon
a nagy dicsőségből,
ami a jámbor híveknek megadatott.


Pilinszky János emlékére – Aus tiefer Not schrei’ ich zu dir (BWV 687)

Ez egy bűnbánati ének a 130. Zsoltár Luther által szerkesztett szövegére, amely már az első, mindössze 26 énekből álló evangélikus énekeskönyvben is szerepelt.

Eredeti német szöveg

Aus tiefer Not schrei’ ich zu dir,
Herr Gott, erhör’ mein Rufen.
Dein gnädig Ohr’n neig her zu mir
und meiner Bitt es öffne;
denn so du willst das sehen an,
was Sünde und Unrecht ist getan,
wer kann, Herr, vor dir bleiben?

Evangélikus énekeskönyv-változat


Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit – Sonatina (J. S. Bach, Kantate Nr. 106 – Actus Tragicus)

Kurtág György a 106-os Bach-kantáta két furulyára és zenekarra írt bevezetőjét is átdolgozta zongoranégykezessé. Ez volt a harmadik darab, amit a minikoncerten játszottunk. A zenetudósok szerint ez a kantáta egy temetés alkalmából íródhatott, amire az „Actus tragicus” alcím utal. Azonban egyáltalán nem tragikus ez a zene. Hogy miért nem, azt a kantáta zárókoráljának a szövege világítja meg:

Choral text
Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit.
In ihm leben, weben und
sind wir solange er will.
In ihm sterben wir zu rechten Zeit,
wenn er will.

Magyar nyersfordítás
Isten ideje a legjobb idő minden idők közül.
Benne élünk, mozgunk és vagyunk,
amíg ő akarja.
Benne halunk meg a kellő időben,
amikor ő akarja.


A fenti anyag Szénay Márta és Gábor R. István négykezes pianínókoncertje során, a 24. Arnolfini (Négyzet) Fesztiválon elhangzott kísérőszöveg Szénay Márta által szerkesztett változata | Grafika: Ladányi Réka | Szövegközi riportfotók: Kovács Zoltán


Zsubori Ervin riportfotói